Azok a betegek, akik az elmúlt egy évben VIII. vagy IX. kerületi kórházban vagy rendelőintézetben egészségügyi szolgáltatást vettek igénybe, nagy többségben úgy gondolják, hogy az orvosuk a körülményekhez képest mindent megtett a gyógyulásuk érdekében. Akiknek sürgősségi ellátást kellett igénybe venniük, leginkább a hosszú várakozási idő miatt érezték magukat elveszettnek – derül ki egy kérdőíves felmérésből, amelyet belvárosi civilek kerületi intézményekben látogatást tett betegek körében készítettek idén nyáron.
Az egészségügyi intézményekben uralkodó áldatlan állapotok hosszú évtizedek eredményei, az aggasztó körülményekről és a szakemberhiányról szóló diskurzus azonban csak az elmúlt időszakban vált meghatározóvá a közbeszédben.
Önkormányzati és állami intézmények
Ami az infrastruktúrát illeti: ellátottság szempontjából Budapest belső kerületei az ország legjobb adottságú területei közé sorolandók. A kerületi szakrendelők mellett itt található a Szent István Kórház, Péterfy Sándor Utcai Kórház (itt írtunk róla korábban), a Semmelweis Egyetem klinikái, a Fiumei úti baleseti központ és két gyermekkórház, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet és a Tűzoltó utcai is a főváros ezen a részén várja az ország minden részéről a gyógyulni vágyókat.
Belvárosi civilek kérdőíves felmérés segítségével az ezekkel kapcsolatos véleményeket gyűjtötték össze a nyár derekán. A személyesen, az intézmények környezetében vagy online módon kitölthető kérdőíven 441 az elmúlt fél évben ezekben járt páciens mondta el a véleményét a tapasztalatairól. A kutatás célja az általános információgyűjtés volt, amely más kerületekben vagy országosan elvégzett felmérések eredményeivel összehasonlítható adatokkal vagy éppen visszajelzésként szolgálhat a döntéshozók, intézményvezetők számára.
Az állami fenntartású intézmények mellett a válaszadók az önkormányzati fenntartású rendelőkben tett látogatásuk kapcsán is megosztották a kérdezőkkel a tapasztalataikat. Az adatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok által üzemeltetett intézményekben, tehát, a VIII. kerületi Auróra utcai és a IX. kerületi Mester utcai szakrendelőben tapasztaltakkal a páciensek elégedettebbek voltak, mint az állami fenntartású intézményekben tapasztaltakkal. A válaszadók nagyobb része, 330 fő esetén valamelyik környékbeli rendelőben tett látogatás adta a válaszok alapját, így ez az átlagos elégedettségi szintet feljebb tornázta.
A sokak által csak Auróra utcai rendelőként ismert, önkormányzati fenntartású Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ, amelynek főigazgatója, Lantos Gabriella kifejezetten üdvözölte a felmérés azon eredményét, hogy a környékbeli kórházakban tapasztaltaknál az általa vezetett intézményben a betegekkel való bánásmódot és az ellátás minőségét a felmérésben résztvevők jobbnak ítélték. Az intézmény vezetője szerint az elmúlt időszakban sokkal több pozitív visszajelzést kapott az intézmény maga is, amelyet a tervszerű, a betegellátásban közvetlenül résztvevőkkel foglalkozó programjuk eredményének tekint. A szakember kiemelte, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhető az is, hogy a felmérés adatai szerint az Aurorába érkezők kétharmada egy hónapon belül kapott időpontot. Ez nem csupán a kutatás 32 napos átlagánál jobb, de annál az elfogadott sztenderdnél is, ami szerint a járóbeteg ellátásban a 6 hetes várakozási idő orvosilag még elfogadott. A főigazgató asszony egyetért a páciensek átalános véleményével, miszerint a várakozást döntően a szakemberhiány okozza. A helyzet javítása érdekében az üres egészségügyi állások betöltésére a kerület az év végére tervez egy toborzókampányt elindítani.
Lássuk a legfontosabb és legérdekesebb eredményeket!
A felmérésben résztvevők minden rendelkezésükre álló információ alapján a magyar egészségügy állapotában az elmúlt 10 évben bekövetkezett változást 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 3-ra értékelték, ahol a 10 azt jelentette, hogy sokat javult az 1 pedig azt, hogy sokat romlott. A VIII. kerületi Aurorában járt páciensek ennél jobbra (4,73), míg a IX. kerületi Mester utcai szakrendelőben jártak rosszabbra (2,8) értékelték a magyar egészségügy általános helyzetét.
A gondok mélyebb feltárását célzó kérdésekből az látszik, hogy ugyan nem nagy arányban, de a szakrendelők látogatói elégedettebbek az átlagnál.
Amikor pedig az öt leggyakrabban említett probléma közül – a felszereltség, az intézményi körülmények, higiénés körülmények, szakemberhiány és jobb szervezés – a legégetőbbet kellett megjelölni, az összes megkérdezett a legsürgősebben megoldandó feladatnak a szakemberhiányt jelölte meg.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja elegendőnek az elérhető orvosok és egyészségügyi dolgozók számát az 1-től 10-ig terjedő skálán, a válaszadók átlagosan 3-as értékelést adtak (10: van elegendő szakember – 1: nincs elegendő szakember).
A válaszadók nagyjából fele-fele arányban érkeztek az adott intézményt rendszeresen látogatóként vagy fordultak meg ott a lekérdezéskor eseti jelleggel. Az intézményeket látogatók jellemzően, 76%-ban időpontra érkeztek, amelyre átlagosan 32 napot kellett várniuk. (A két szélsőség: egy héten belül 17% kapott időpontot, míg 2 hónapnál hosszabb ideig 20%-nak kellett várakoznia.) Az orvoshoz történő bejutásig pedig átlagosan 39 perc telt el abban az esetben, ha a páciens időpontra érkezett, időpont nélkül azonban ennek akár kétszeresét is várni kellett, átlagosan 76 percet. A kutatásban résztvevők kétharmada nő volt és 71%-ban 45 év felettiek válaszoltak a felmérés kérdéseire.
A felmérés készítői kérdéseket tettek fel a magánegészségügy használatának okait, a háziorvosi- és a sürgősségi ellátás minőségét, valamint az elmúlt évben a gyógyszerekre költött összeg változását illetően is.
A háziorvosok megítélése tekintetében a felmérésben résztvevők véleménye kifejezetten pozitív volt. 67%-uk nyilatkozott úgy, hogy inkább elégedettek, vagy nagyon elégedettek (18%) a háziorvosukkal, vagy éppen úgy érzik, hogy a körülményekhez képest a háziorvosuk minden tőle telhetőt megtesz. Mindössze 11% nyilatkozott úgy, hogy inkább elégedetlen a saját háziorvosával.
Ennél árnyaltabb véleményt fogalmaztak meg azok, akik a sürgősségi ellátással kapcsolatban az elmúlt egy évben maguk vagy közeli hozzátartozójuk révén tapasztalatot szereztek. Sajnos, a felmérésben résztvevők kétharmadának volt dolga a sürgősségin. A legtöbbek véleménye szerint sokat kellett várni (44%), többet, mint ami ebben az esetben indokolt, ami viszont ennél kellemetlenebb, hogy a válaszadók több mint ötöde szerint nem volt egyértelmű, hogy mi és miért történik. Ugyanakkor nagyjából a válaszadók szintén ötöde érezte úgy, hogy jó kezekben van, egyértelmű és megnyugtató tájékoztatást kapott.
A válaszadók 76%-a vett igénybe az elmúlt 12 hónapban fizetős egyészségügyi szolgáltatást, aminek a leggyakoribb oka a belvárosi egészségügyi intézményeket látogatók körében is az egész országban tapasztalt hosszú várakozási idő lerövidítése volt. Az anyagiakkal kapcsolatban a kutatás a gyógyszerekre költött átlagos havi összeg változására kérdezett rá. Erre a kérdőívet kitöltők 97%-a válaszolt, az ő kiadásaik átlagosan havi 6400 forinttal emelkedtek.
Rajki Diána
