Kevesen tudják, hogy létezik olyan európai uniós forrás, amelyhez Magyarország akkor is hozzáférhet, ha nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO), és hogy ez a forrás a bérlakásokat kezelő önkormányzatok számára is megnyílhat – akár már 2026-ban. Ehhez azonban Magyarországnak mielőbb el kell készítenie Nemzeti Szociális Klímatervét.
Tekintettel a magyar lakásállomány állapotára, az elmúlt évtizedekben rendre elmaradt energetikai felújításokra, nemzetközi elemzők szerint Magyarország számíthat a legmagasabb összegek egyikére: 2026 és 2032 között összesen mintegy 3 milliárd euróra (kb. 1216 milliárd forintra). Ehhez azonban mielőbb el kell készülnie a Nemzeti Szociális Klímatervnek és azt be kell nyújtani az Európai Bizottságnak.
Az EU Szociális Klímaalapjának egyik célja, hogy a sérülékeny, energiaszegénységben élő háztartások támogatáshoz juthassanak otthonaik energetikai korszerűsítéséhez. Ezzel pedig az EU hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a tagállamok nagyobb eséllyel elérjék a 2050-re kitűzött klímasemlegességet.
Az EU Szociális Klímaalapjából érkező támogatásoknak jellemzően az a réteg lehet a célcsoportja, amely az elmúlt 10 évben, az előfinanszírozás vagy a szükséges önerő hiánya miatt minden hazai otthonfelújítási programból kiszorult, éljen akár energetikailag gyenge minőségű családi házban, vagy felújításra szoruló önkormányzati bérlakásban. Számukra az EU Szociális Klímaalapja kitörési pontot kínálhat az energiaszegénységből, az energetikailag rossz minőségű otthonokban fizetett magas rezsi okozta helyzetből.
Fontos kiemelni, hogy a tagországok szociális klímatervében olyan támogatási formát is lehet definiálni, amely a belvárosi, több ezer, előnytelen eloszlásban rendelkezésre álló bérlakást kezelő önkormányzatok számára is anyagi forrást jelenthet.
Budapest belvárosi önkormányzatainak is juthat forrás
Ferencvárosban közel 450 lakóépületben közel 2600 szociális bérlakás van, ami hatalmas anyagi terhet ró az önkormányzatra. A házak jelentős részére igaz, hogy az épületben található lakásoknak csak kisebb része önkormányzati, mégis fenntartásuk, felújításuk, folyamatos állagmegóvásuk évente több százmillió forintos kiadást jelent. Csak 2019 óta már több mint egymilliárd forintot költött Ferencváros önkormányzata ezekre az épületekre és a bennük lévő lakásokra. (Forrás: Ferencváros Polgármesteri Hivatalának Sajtóosztálya)
Fotók: Rajki Diána
Józsefvárosban az önkormányzat tulajdonában jelenleg 3825 lakás van. Közel kétharmaduk a 123 önkormányzati bérház valamelyikében található, egyharmaduk társasházi lakás. 2022-ben mintegy 500 millió forintot költöttek ezekre a lakásokra, míg 2025-ben már több mint 1 milliárd forint került a költségvetésbe. (Forrás: Józsefváros Polgármesteri Hivatalának Sajtóosztálya)
Ugyan a bérlakásállomány minősége apró lépésekkel javul, a bérlakások jelentősebb részének mélyfelújítása az eddig rájuk költött összegek mellett sem várható. Az önkormányzatok pedig természetesen saját forrásaikból, illetve az állomány egyes elemeinek eladásából származó bevételeikből igyekeznek ezeket a munkálatokat fedezni.
Budapest belvárosának önkormányzatai számára is hozhatna tehát egyfajta megoldást az Európai Unió Szociális Klímaalapja (Social Climate Fund, SCF). Kérdésünkre az önkormányzatok témafelelősei jelezték, hogy ugyan hallottak már erről a finanszírozási formáról, de logikus módon, amíg nem derülnek ki a feltételek, nem érdemes a forrásokkal érdemben számolni.
Magyarországon kb. 300 – 450 ezer közé tehető az energiaszegénységben élő háztartások száma. Az érintett családok egy része a budapesti szociális bérlakásokban él, jelentősebb része azonba vidéki, gyakran komfort nélküli, bontás közeli állapotban lévő, vagy akár 30 éve érintetlen ún. Kádár-kockákban él. A bérlakásokban élők számára jó hír, hogy e források akár olyan társasházak számára is elérhetők lehetnek, amelyekben nem magántulajdonú lakások is vannak.
A Nemzeti Szociális Klímatervnek pedig jelentősen túl kell mutatnia egy stratégiai terven: valódi intézkedési- és költségtervre, valamint nagyon konkrét megvalósítási tervre is szükség van. A támogatáshoz való hozzájutás és a célirányos felhasználás garanciáinak részletezése pedig nem csupán az azt elbíráló Európai Bizottság meggyőzése szempontjából fontos, de a bevezetés gyorsaságát és a sikeres, hatékony megvalósítást is szolgálja — az időtényező itt is döntő lehet.
Elérhetetlen a finanszírozás
A független 21 Kutatóközpont idén tavasszal a témában végzett reprezentatív és komplex kutatási programjának eredménye szerint a magyarok 60 százaléka beruházna a következő öt évben, hogy csökkentse lakásának vagy házának energiafogyasztását, de a tulajdonosoknak mindössze 4 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy erre pénzt is kapna az energiahatékonyság fejlesztését célzó támogatási programokból.
A felmérés csak elsőre meglepő eredménye, hogy nincs igazi összefüggés a lakóhely állapota és a felújítási kedv között. A válaszadóknak ugyanis 57 százaléka a pénzhiányt nevezte meg indokként. A reprezentatív kutatásban azok közül, akiknek ingatlanjuk „nem kielégítő” állapotú, 69 százalék válaszolta azt, hogy nincs elég pénze a felújításra, még akkor sem, ha kapna rá támogatást.
Szemléletváltásra is szükség van
Jóllehet a nemzeti kormányoknak nagy mozgásterük van abban, milyen intézkedésekkel, milyen formákban juttatják el a háztartásoknak a forrásokat, azok célorientált és átlátható felhasználásához plusz garanciákat is be kell itthon építeni a rendszerbe. A támogatási forma lehet pénzügyi eszköz (pl. hitel), fix vagy változó intenzitású vissza nem térítendő támogatás, átmeneti közvetlen kifizetés, akár magánszemélyeknek, akár önkormányzatoknak. Szakértők szerint ugyanakkor önmagában nem lesz elegendő országszerte energetikai tanácsadó pontokat felállítani; végig kell kísérni a pályázót a tervezéstől kivitelezésen át a működtetésig-karbantartásig, szociális és tevőleges segítségre, támogatásra is feltétlenül szükség lesz.
Egy jó minőségű terv idei benyújtásával nyerhetünk
Az EU Szociális Klímaalapjának forrása tehát 2026-tól a tagállamok rendelkezésére állhat, az 1200 Mrd Ft-hoz a szükséges min. 25% tagállami hozzájárulással együtt kb. 1500 Milliárd Ft-os a magyar keret. A Klímaterv benyújtása és Európai Bizottság általi elfogadása mellett a Klímaalapot (is) töltő ETS-2 szabályozásának tagállami átültetésére is szükség van.
A 2025 márciusában szakmai civilek által szervezett Szociális Klímaterv műhelyen a terv előkészítéséért felelős Energiaügyi Minisztérium részéről elhangzottak bíztatók voltak és a nyár elején az EM megerősítette, “élni kíván a lehetőséggel”, ám azóta a téma mintha lekerült volna napirendről.
Rajki Diána
