Fókuszban a Péterfy kórház: megújulás egy recsegő rendszerben?

Budapest szívében a sürgősségi ellátás egyik kulcsintézményeként működik a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, amely immár 177 éve szolgálja a főváros lakosságának gyógyulását. Az elmúlt időszakban egyre inkább világossá vált: a rossz állapotú egészségügyi épületegyüttesnek nemcsak orvosi műszerekre és szakértelemre, hanem saját falai „gyógyulására” is szüksége van. Utánanéztünk, hogy milyen állapotok vannak jelenleg a kórházban.

A kórház épületei az idő múlásával jelentősen elhasználódtak. A központi, Péterfy Sándor utcai tömb mellett kisebb kiszolgálóépületek és szakorvosi egységek is működnek – számos közülük azonban már messze nem felel meg a mai egészségügyi elvárásoknak.

A sok helyen még korszerűtlen nyílászárók, elavult fűtési és hűtési rendszerek, valamint az energetikailag pazarló infrastruktúra nemcsak a költségek növekedéséhez járultak hozzá, hanem a betegkomfortot is jelentősen csökkentették. Egyes osztályokon a vizesedés, penészedés is mindennapossá vált, ami már nem csak esztétikai, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentett – a betegekre és dolgozókra egyaránt.

A közösségi médiában megjelent felvételek és személyes beszámolók gyakran szóltak omladozó vakolatról, elavult burkolatokról, működésképtelen mellékhelyiségekről – és ezek sajnos nem túlzások. A kórház homlokzata máig több helyen erősen felújítandó állapotban van, a vizesblokkok pedig sok helyen nem felelnek meg a legalapvetőbb higiéniai elvárásoknak sem. Egybehangzó tapasztalat, hogy nincs elérhető toalettpapír, szappan vagy kézfertőtlenítő – utóbbiak eltűnése sajnos rendszeresen a lopások számlájára írható. A nyári hónapokban mindehhez társul a hőhullámok problémája is: több alkalommal nem működnek megfelelően a klímaberendezések, így a hőség komoly terhet ró betegekre és személyzetre egyaránt.

Ahogyan számos egyéb egészségügyi intézmény, úgy a Péterfy Sándor utcai kórház is hosszú ideje kritikus állapotban van, ami a politikai döntéshozók figyelmét is felkeltette. A régóta várt megújulás első jelentősebb lépéseire 2017-ben került sor, amikor a kormány az Egészséges Budapest Program keretében 1,3 milliárd forintos támogatást ítélt meg az intézmény számára. Ebből 192 millió forintot orvosi eszközök beszerzésére, míg 1,105 milliárd forintot infrastrukturális korszerűsítésre különítettek el, ugyanakkor a legjelentősebb beavatkozások a Fiumei úti telephelyen történtek, ahol fűtéskorszerűsítés, gépészeti fejlesztések, kórtermek és folyosók felújítása, valamint egy főzőkonyha kialakítása valósult meg.

Ugyanezen év végén az állami kórházkonszolidáció részeként további 205 millió forintos támogatás érkezett a kórházhoz. Ennek köszönhetően megindult a fejlesztés a Péterfy utcai központi telephelyen is. Az energiahatékonyság javítását célzó munkálatok – mint például a nyílászárók egy részének cseréje, a hőszigetelés kiépítése és a fűtési rendszer korszerűsítése – mellett egyes osztályokon felújították a betegszobákat és a vizesblokkokat is.

Ezzel párhuzamosan a diagnosztikai és terápiás eszközpark is modernizálódott: új képalkotó berendezéseket, sebészeti műszereket és életmentő készülékeket szereztek be, amikkel a betegellátás színvonala és gyorsasága is javult. Ezekről a fejlesztésekről a kórház honlapján és különböző médiumokban is rendszeresen beszámoltak.

A fejlesztésekhez uniós források is kapcsolódtak. 400 millió forint jutott a pszichiátriai ellátás fejlesztésére, 290 millió forint a toxikológiai osztály átköltöztetésére, míg további 100 millió forint egyéb osztályátszervezésekre. Ugyan a bejelentett összegek jelentősnek tűntek, a kivitelezés több esetben lassan haladt, és számos projekt elhúzódott.

A megújulás következő fontos állomása 2018-ban érkezett el, amikor a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Péterfy kórház fejlesztését. A beruházás központi eleme a Bethlen Gábor utca felé néző, elavult J jelű épület elbontása, és helyére egy öt szintes, pinceszinttel ellátott, több mint 57 méter hosszú új szárny építése. Az udvar zöldterületként újulna meg, a központi tömb pedig teljes felújítást kapna.

A finanszírozást több ütemben biztosították: a projekt 60 milliárd forintos kormányzati támogatással indult, amelyhez később további 14,8 milliárd forint csatlakozott a fővárosi egészségügyi intézmények között szétosztva – ezek a források azonban nem kizárólag a Péterfy kórházra koncentrálódtak, hanem 11 intézményre.

A kivitelezés megvalósítása azonban akadozik. Bár 2022 februárjában elindult az e-napló a bontási munkákhoz, a projekt teljes ütemezése továbbra is bizonytalan, különösen az E és G jelű épületek sorsa, amelyeket a 2020-as stratégiai és fejlesztési terv szerint szintén le kellene bontani, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.

Az Ártér Média megkereste a Péterfy Sándor utcai kórházat, hogy érdeklődjön a felújítások aktuális állásáról, a befejezés várható időpontjáról, és az esetleges akadályozó tényezőkről. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ, de amennyiben reagálnak, frissítjük írásunkat.

Egy a kórházban dolgozó munkatársat sikerült megszólaltatni, ám ő nyilatkozni még anonim módon sem kívánt, félelemre hivatkozva. Ez a visszafogottság jól mutatja, mennyire érzékeny téma ma az egészségügyi intézményekben tapasztalható állapotok kritizálása.

A kórház szervezeti és működési szabályzata szerint az irányítószerv a Belügyminisztérium, a fenntartó pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság. Bár földrajzilag a VII. kerülethez és Budapest fővároshoz kapcsolódik az intézmény, a működtetéséért és a finanszírozásáért nem a kerület vagy a főváros felel. Ez sokszor megnehezíti a helyi szintű érdekérvényesítést és csökkenti az átláthatóságot is.

A kórházban jelenleg számos fontos osztály működik, köztük: belgyógyászat, sebészet, intenzív terápia, pszichiátria, toxikológia, nőgyógyászat, traumatológia, neurológia, valamint szülészet és gyermekgyógyászat. Információink szerint az elmúlt években nem szűnt meg osztály forrás- vagy orvoshiány miatt, de több egység működése jelentős leterheltséggel zajlik. A szülészeti osztályról származó visszajelzések alapvetően pozitívak az orvosok és nővérek munkáját illetően, ugyanakkor a kórtermek állapotát sokan bírálták. Az elmúlt években a központi intenzív osztály és a koraszülött-intenzív osztály megújulásáról adott hírt az intézmény.

A Péterfy Sándor utcai kórház teljes körű megújulása még messze nem fejeződött be. A tervek szerint a sürgősségi osztályt teljeskörűen felújítják, illetve az informatikai infrastruktúra – különösen a telemedicina fejlesztése – is fókuszba kerül. Ezek a célok azonban további forrásokat és politikai akaratot igényelnek. A kórházvezetés folyamatos egyeztetéseket folytat az állami szervekkel, ám az ütemezés és a konkrét költségvetés sok esetben nem publikus, ami bizonytalanságot szül a jövőt illetően.

A Péterfy Sándor utcai kórház állapota és felújításának története nem egyedülálló, hanem a magyar egészségügyi rendszer általános helyzetének tükörképe. Az alulfinanszírozottság, a szakemberhiány, az elavult infrastruktúra és a hosszú várólisták az ország számos pontján tapasztalhatók. A legtöbb kórház hasonló problémákkal küzd: leromlott épületek, hiányos eszközpark, elégtelen higiéniai körülmények – ezek egyike sem új keletű.

A Péterfy kórház előtt álló feladatok világosan mutatják, hogy a felújítás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem az alapvető betegbiztonság és az ellátás minőségének sarokköve. A sürgősségi osztály átfogó korszerűsítése, az informatikai és telemedicinás rendszerek fejlesztése, valamint az épület szerkezeti megújulása olyan beruházások, amelyek elengedhetetlenek a XXI. századi egészségügyi ellátás biztosításához. Ugyanakkor ehhez nemcsak pénzre, hanem hosszú távú politikai elkötelezettségre, átlátható tervezésre és társadalmi párbeszédre is szükség van.

A kérdés már nem csupán az, hogy milyen gyorsan újul meg a Péterfy, hanem az is: mikor látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy az egészségügy ne csupán kampányígéretként jelenjen meg a közbeszédben, hanem valódi, fenntartható közpolitikai prioritássá váljon?