A klímavédelem egyik természetes módja a meglévő növénytakaró védelme és annak növelése. Nézzük meg, hogyan próbálják ezt megvalósítani Afrikában, milyen lépéseket tesznek Magyarországon és hogy halad civil összefogás keretében a kilencedik kerületben.
A Nagy Zöld Fal
Az ötlet a hetvenes évekből ered Thomas Sankarától (katonatiszt, forradalmár, Burkina Faso első elnöke), aki felismerte, hogy a népesség növekedése és a helytelen földhasználat a termőföldek kiszáradásához, élelemiszerhiányhoz és a népesség elszegényedéséhez vezet. Az ötlete szerint létre kell hozni egy 8000 kilométer hosszú és 15 kilométer széles, Afrikán átívelő úgynevezett „élő struktúrát”, amely idővel összefüggő erdősávvá fejlődik, így megakadályozva a Szahara további, déli irányú terjedését.
A projekt 2007-ben indult és több kihívással kellett szembenéznie. A hőmérséklet emelkedése, a csapadék csökkenése számos ültetett fának a pusztulását eredményezte. A közösségek és nemzetközi szervezetek bevonásával viszont pozitív eredmények születtek. Egy új megközelítéssel, erdőkertek kialakításával sikerült növelni a túlélési arányt. Növekedett a biológiai sokszínűség, munkahelyek jöttek létre és több ország is jelentős támogatást nyújtott a kezdeményezés fejlődéséhez. A Nagy Zöld Fal projekt folyamatosan fejlődik, de még messze van a teljes megvalósulás.
Magyarország 10 millió fája
Egy forró nyári napon, 2019 júliusában 10 millió Fa Alapítvány néven alakult meg egy környezetvédelmi szervezet, amely célul tűzte ki, hogy megvalósítsa a minden főre egy fa programját.
Mi a célja a kezdeményezésnek?
Az emberi beavatkozás által kibocsátott nagy mennyiségű széndioxid növeli a bolygó üvegházhatását, amely felgyorsítja a klímaváltozást. Ezt igyekezik természetes módon lassítani ez az összefogás.
Miért pont fákat ültetnek?
- A kihasználatlan kisebb területeken akár 4-szer nagyobb zöldfelületet lehet létrehozni, mint füvesítéssel.
- A fák által árnyékolt felületeken akár 5 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet.
- A fa párologtató, por- és zajmegkötő képességével javítja az emberek életminőségét.
- Védelmet nyújt a víz- és szélerózió ellen.
Egy fa évente átlagosan 5-22 kilogramm széndioxidot képes megkötni. Természetesen, ez függ a fa fajtájától, életkorától, növekedési körülményeitől és helyétől. A nyárfák, a fűzfák és az akácfák gyorsabban növekvő fajok, ezek nagyobb mennyiségű CO2-t képesek elnyelni, míg a lassabban növekvők, mint például a tölgy, a hárs és a cserfák, kevesebbet.
A szervezet gyors ütemben bővül és egyre több település csatlakozik ehhez a nemes feladathoz. Ismert emberek is részt vesznek a munkában, mint például Pokorny Lia, aki nagykövetként képviseli az ügyet, vagy Geszti Péter, aki egy közmondást alakított át a tavaszi akcióhoz (lásd: a cikk címe). A politikától távol tartják magukat, nem támogatják, hogy bármelyik párt a népszerűségét egy ilyen esemény nyomán növelje. A szervezet vezetője, Bojár Iván András ezt így fogalmazta meg:
a fa törzse kör alakú, nincs se jobb, se bal oldala. Ahogy nincs se jobb, se bal oldala a klímakatasztrófának, az aszálynak és az árvíznek sem.
Ennek ellenére a jövőre rendezett ültetésre szeretettel várják az összes magyar politikai formáció képviselőit, szimpatizánsait, hogy a következő tavasszal jöjjenek ültetni magukért, egymásért, ami végső soron az emberiség javát szolgálja. A faültetésen kívül oktatási programok lebonyolítása, illetve a közösségi összefogásnak a fenntarthatóság érdekében történő erősítése is szerepel az alapítvány tevékenységi körében.
Szerettük volna megtudni, hogy működik a program lokális szinten, ezért egy beszélgetésre invitáltuk a 10 millió Fa ferencvárosi képviselőjét, Kővári Ákost, hogy mesélje el ennek a küldetésnek a szépségeit, kihívásait. A beszélgetésre stílusosan fák között, a Határ út melletti kiserdőben került sor.
„Én csak két fát akartam, de erdő lett belőle” –
Interjú Kővári Ákossal, a 10 millió Fa IX. kerületi képviselőjével
A szakmádhoz képest egy teljesen más terület szerelmese lettél. Miért kezdtél el foglalkozni ezzel a küldetéssel?
Mérnökként dolgozom egy vállalatnál. Az egész 2020-21 környékén kezdődött. Egy nap az egyik munkatársam mesélte az irodában, hogy egy MyForest nevű szervezetnél erdőültetést és erdőfenntartást végeznek klímavédelmi célból Nógrád és Heves megyében. Több kollégát meghívott és az egyik alkalommal én is csatlakoztam a csapathoz. Itt találkoztam először ezzel a fásítási kezdeményezéssel. Tetszett a közösségi légkör és nyugalommal töltött el, hogy nem csak beszélünk a klímavédelemről és közben szorongunk a lakásunkba bezárkózva a nyári kánikulában, hanem teszünk is valamit érte. Háromszoros apaként felelősséggel tartozom a gyermekeimért, s mindamellett, hogy felnevelem őket, egy élhető bolygót szeretnék hagyni nekik örökségül.
Hogyan jutottál el a MyForest-től a 10 millió Fáig?
Egy évvel később kivágtak két elszáradt fát a házunk mellett, s a lakóközösséggel elhatároztuk, hogy ültetünk helyette két másikat. Elkezdtem keresgélni a neten olyan civil szervezeteket, akik faültetéssel foglalkoznak itt a fővárosban és így találtam rá a 10 millió Fa Alapítványra. Valójában én csak két fát szerettem volna ültetni, de sokkal több lett belőle.
Hogyan zajlik le egy projekt? Milyen engedélyekre, eszközökre, segítségre van ahhoz szükség, hogy eljussunk az elképzeléstől az elültetett facsemetéig?
Minden faültetésnek magas költsége van, ami elrettenti az ültetni vágyókat. A kerületi vezetés felelősségteljes gondolkodásának köszönhetően a 10 millió Fa 2019-es indulása óta egy gyümölcsöző együttműködés alakult ki az önkormányzattal, amely felismerte, hogy az embereket támogatni kell abban a törekvésükben, ha fákat szeretnének ültetni a lakóhelyükön. Minden évben megkapja ezt a segítséget az alapítvány és elmondhatjuk, hogy évről évre emelik a keretünket.
Megvan a pénz. Mi következik ezután?
Minden év januárjában, illetve augusztusában, kapcsolódva a tavaszi és az őszi ültetésekhez, meghirdetjük a kerületi Facebook-csoportokban és Instagram-oldalakon, hogy aki fát szeretne a háza köré, az jelentkezzen nálunk. Ez a szám évről évre növekszik. A jelentkezőket megkérdezzük, hogy van-e elképzelésük, hogy hová ültetnének fát. Kétharmaduknak konkrét elképzelése van a csemete helyét illetően. Ezután következik a megrendelés számlával, mert az önkormányzat felé elszámolási kötelezettségünk van. Majd a csemeték a telephelyünkre kerülnek és onnan lesznek kiszállítva az ültetési helyekre. Minden fához tartozik három karó, keresztlécek, kötözők, trágya és virágföld.
A tavalyi évtől az újrahasznosítás jegyében megkapjuk a Főkerttől az általuk már nem használt karókat, így azokat már nem kell fakivágással elkészíteni. Ugyanígy a keresztléceket, amik leselejtezett raklapokból készülnek. Az pedig egy idei újítás, hogy a Boráros téri közösségi komposztáló felajánlotta, hogy virágföld helyett használjuk az ő érett komposztjukat az ültetéseknél. Minden munkafolyamatba próbáljuk belevinni ezt a fenntarthatóságot, környezettudatosságot.
Milyen szempontok alapján döntik el a fák helyét?
Legtöbben a látvány alapján, vannak, akiknek az árnyék fontos a nagy nyári melegben, előfordul, hogy a levegő tisztítása a fő cél egy benzingőzős utcában. Akinek nincs ötlete, annak segítünk keresni egy megfelelő helyet a facsemetéjének. Miután ez megtörtént, megvizsgáljuk a közműtérképet, hogy nincs-e alatta bármiféle vezeték, aminek a majdani javítása miatt ki kellene vágni a fát. Az önkormányzattal szintén történik egyeztetés, hogy a későbbiekben azon a területen nem terveznek-e bármiféle munkálatot, aminek az útjában lenne a fanövendék. Ezt követően összefésüljük az igényeket a lehetőségekkel.
Hogyan kerül a fa a földbe?
Vannak ültetési napok, egy tavasszal, egy pedig ősszel, amikor csinálunk egy nagy eseményt, ahová várjuk az önkénteseinket. Ők segítenek az árokásásban, a fák elhelyezésében, a trágyázásban, a visszatemetésben, a karózásban. Ennek van egy közösségi élmény része is, hiszen együtt munkálkodunk lakótársakkal, szomszédokkal. A szerszámokat mi biztosítjuk, de sokan hoznak saját eszközöket is. A csemeték szállításában is sokszor kapunk felajánlást olyanoktól, akiknek fuvarozó cégük van, vagy a munkájához szükséges teherautó.
Hogyan történik a fafajták kiválasztása?
A szakmámból eredően nincs mély tudásom a fákról, inkább a lelkesedés visz. Bár amatőrök vagyunk, de mégis professzionálisan kell kiválasztani a fának a fajtáját, nehogy egy-két éven belül kiszáradjon.
Először megkérdezzük az örökbefogadót, hogy van-e elképzelése. Ha igen, akkor megpróbáljuk megvalósítani, de minden esetben megbeszéljük a kerületi főkertésszel, a hatósági irodával és a városüzemeltetési irodával, hogy milyen fafajokat ültessünk. Ez azért fontos, mert van egy átfogó koncepció, illetve ők ismerik mélységében a talajokat, a kerületben már elültetett fafajokat. Nekik már van tapasztalatuk, hogy melyek váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Támaszkodunk az önkormányzat szakembereinek és az alapítvány erdészeinek a tudására, mert ha elakadunk, akkor az ő segítségüket vesszük igénybe a kiválasztásnál. Klasszikus őshonos, illetve a városban már jól vizsgázott parkfákat; juharokat, galagonyát, díszkörtét, díszcseresznyét részesítünk előnyben. Az egy fontos szempont, hogy invazív, idegen honos fajokat nem ültetünk, mert azok több kárt okoznak, mint hasznot. Szempont még, hogy szárazságtűtő legyen, mert a városi környezetben a sok burkolt felület miatt kevés csapadék jut a talajba, illetve nyáron a hősziget miatt jóval nagyobb hőigénybevételnek vannak kitéve ezek a fák.
Mesélj kérlek a gondozási feladatokról!
Az örökbefogadó nem csak az ültetést vállalja, hanem azt is, hogy az elkövetkező három évben rendszeresen locsolja a növényt. Itt alapos öntözésre gondolok, ami alkalmanként legalább ötven liter vizet jelent hetente. Fontos, hogy jó mélyen ázzon át a talaj, mert a fa gyökere akkor fog lefelé terjeszkedni. Az ímmel-ámmal egy flakonos locsolás nem elegendő, mert akkor a gyökerek felfelé nőnek, ezzel rontva a fa stabilitását. Metszési feladatok 5-6 évig nincsenek, utána pedig a városüzemeltetés végzi el azokat.
Milyen visszajelzéseket kaptok a lakosság részéről?
Főleg pozitív visszajelzések érkeznek, amik sok erőt adnak a munkához. Többségében támogató a lakosság, kevés negatív véleményt kapunk.
Azért elmeséled, milyen negatív megnyilvánulások érkeztek?
Előfordult, hogy egy földszinti lakó ellenezte az ablaka elé ültetést, mert nem akarta, hogy a napfényt eltakarja a fa lomkoronája. A legtöbben azonban amiatt emeltek szót, hogy ez a munka valójában az államnak és az önkormányzat lenne a feladata. Ami nagy küzdelem még és ezzel nem tudunk mit kezdeni, hogy Ferencváros legnagyobb része belvárosias terület, a Haller úttól egészen a Kálvin térig, ahol szinte egybefüggő a betonfelület. Sok a parkoló autó, kevés fakazetta van. Az ott élők is szeretnének fákat. A Hőgyes Endre utcában például egyetlen darab növény sincs.
Mit teszel, amikor mégis érkezik kérés ezekből az utcákból?
Próbálunk megoldást találni, hogy kialakítsunk egy-egy fakazettát. Ezt meg is tudjuk csinálni, ha alatta nem futnak közművezetékek és megvan a megfelelő védőtávolság tőlük. Figyelembe kell még vennünk a felszíni tényezőket, mint a közlekedés, a parkolás, a forgalomtechnika. Nem egyszerű összeegyeztetni az érdekeket egy-egy ilyen fa ültetéséhez, de mi minden kezdeményezést csatornázunk az önkormányzat felé.
Nem biztos, hogy mindenki értékeli, illetve örömét leli egy új facsemetében. Történt esetleg rongálás vagy volt példa egy fácska teljes elpusztítására?
Egy kritikus terület van, ahol ez egy állandóan visszatérő probléma. A MÁV-Aszódi lakótelepen lévő hajléktalanszálló környékén lévő fákat védő karókat kiszedik az illuminált állapotú hajléktalanok és azzal túrják a kukákat. Az ilyen akciók során sokszor a csemete is elpusztul.
Ahogy végigsétálok a kerületben, tucatjával látom az újonnan elültetett facsemetéket. Mik a jövőbeni tervek?
Folytatni mindaddig, amíg van rá igény, illetve amíg megkapjuk a kerület vezetésétől a pénzügyi támogatást. Mivel mind az ültetők, mind az örökbefogadók önkéntesen tevékenykednek, fontos, hogy megmaradjon az önkéntesség része és vigyázzunk arra, hogy ne nőjünk akkorára, hogy elvesszen a lelkesedés. Ferencvárosban 44 ezren laknak. Minden lakosnak szeretnénk elültetni egy fát. Eddig 676 darabnál tartunk, azaz eddig minden 65. ferencvárosinak ültettünk egyet.
Egy faültetés nem egy kalandos program, de biztos vagyok benne, hogy néha előfordultak furcsa esetek, amin jót mosolyogtatok vagy megdöbbentetek. Mesélnél néhány érdekes élményről, amire szívesen emlékszel vissza?
A fővárosi koordinátorunknak van egy hobbija. Minden gödörásásnál, amiben részt vesz, eltesz egy-egy érdekes relikviát, ami előkerült a földből. Egy időben az elásott tejeszacskókat gyűjtötte, amik jókora mennyiségben kerültek felszínre. Voltak 1,50 forintosak, 25 filléresek attól függően, hogy mikor ásták el azokat. Az egyik legizgalmasabb lelet egy patkó volt, ami a Tűzliliom parknál került elő.
A József Attila-lakótelepen pedig rendszeresen a lebontott Mária Valéria-telep fal- és lépcsőmaradványaira bukkanunk.
Mit ad még ez a mozgalom az elültetett fákon kívül az embereknek?
Itt, a városban nagyon jellemző, hogy elidegenednek egymástól az emberek. Annak ellenére, hogy csak egy fal választja el egymástól a két szomszédot, mégsem ismerik egymást. Ezek az események viszont összehozzák őket. A közös ültetések, közös locsolások ismerkedést, beszélgetéseket generálnak, amelyek nyomán már együtt tervezik a közös komposztáló és konyhakert megépítését, vagy együtt pályáznak a következő projektre, mert a közös cél elérését a közösség ereje hajtja. És mi a cél? Szebbé, jobbá, élhetőbbé tenni a környezetünket. Amikor ezt látom, az én szívemet is melegség tölti el és megfogalmazódik bennem, hogy ezt soha nem szabad abbahagyni.
Az élet mindig utat tör magának. Mérhetjük ezt az elültetett fák mennyiségén vagy a célért dolgozó emberek kapcsolatának erősödésén. Bárhogy is nézzük, mindkettő a világ jobbá tételét hivatott megvalósítani.
Zakar György
