Milyen hatással lesz a technológiai fejlődés a társadalmi fejlődésre és a munkaerőpiacra?

A mindennapi életünkben is megfigyelhetjük, hogy az innovációk milyen mértékben alakítják át az emberek életmódját, munkavégzési szokásait, valamint magát a társadalmi struktúránkat is. Azonban ez nem egyirányú folyamat, kölcsönhatásról van szó, hiszen a gyorsan változó társadalmi igények és problémák ösztönzik az új technológiák kifejlesztését és azok piaci bevezetését. A mesterséges intelligencia, az automatizáció, a robotika és az ember-gép együttműködés kora közeleg, amely teljesen meg fogja változtatni a megszokott életünket.

Gazdasági szempontból a technológiai fejlődés növeli a termelékenységet, ami azonban egyes munkakörök eltűnéséhez is vezethet, miközben új iparágak és munkahelyek jöhetnek létre. Például a fintech és a blockchain technológiák új üzleti modelleket hoznak létre, megkönnyítve ezzel a pénzügyi tranzakciókat és növelve a befektetési lehetőségeket. Szociális és kulturális szempontból miközben az internet és a közösségi média globális és mobil kapcsolatot teremt az emberek között, ezek a kapcsolatok új kihívásokat is létrehoznak. Ilyen például a globális adatvédelem, vagy a komoly társadalmi hatást kiváltó információs buborék. Az egészségügyi technológiák, mint például a telemedicina vagy a biotechnológiai innovációk, hosszabb és egészségesebb életet biztosíthatnak a számunkra. A fenntarthatóság szempontjából pedig az okos technológiák, a zöld energia és a fenntartható gazdasági modellek segíthetnek csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A jövőben arra kell számítanunk, hogy a mesterséges intelligencia és az emberek közötti egyre erősödő kapcsolat hatékonyabb döntéshozatali eljárásokat, valamint személyre szabott megoldásokat fog eredményezni. Fontos megértenünk, hogy a technológiai fejlődés nemcsak gazdasági és üzleti lehetőségeket teremt, hanem társadalmi kihívásokat és társadalmi felelősséget is hoz magával.

Az MI (AI – artificial intelligence) és az úgynevezett bomlasztó technológiák, mint például a blokklánc, a kvantumszámítógépek vagy a biotechnológia radikálisan alakítják át a gazdaságunkat. Új iparágak jönnek létre, amik átrendezik a munkaerőpiacot és megváltoztatják a pénzügyileg eddig hatékony üzleti modelleket. Sorra vesszük a legfontosabb hatásokat.

Már napjainkban is megfigyelhető, hogy az MI és a robotika egyre növekvő mértékben váltja ki azokat a munkaköröket, amelyekre az ismétlődő és rutin jellegű munkafolyamatok a jellemzők. Például az adminisztrációt és ügyfélszolgálatot kiváltják a Chatbotok és AI-asszisztensek, az ipari robotok és önvezető járművek csökkentik az emberi munkaerő szükségességét, vagy az MI gyorsabb és pontosabb pénzügyi döntéshozatalt tesz lehetővé. Másrészről ez a fejlődés új munkaköröket és munkapiaci igényeket is teremt. Ilyen dinamikusan fejlődő, magasabban képzett szakembereket igénylő munkakörök például az adatelemzők, AI-fejlesztők, kiberbiztonsági szakemberek, robotikai szakemberek, digitális marketing- és UX-szakértők. Tehát azzal kell számolnunk, hogy a fejlődéssel egyes munkakörök átrendeződnek, vagy teljesen megszűnnek, miközben egyre csökken az alacsonyabb képzettségű munkakörök iránti igény.

A jövő munkahelyei nem feltétlenül ember vagy gép alapúak, hanem ezek kombinációjára épülhetnek. Egy jól szervezett ember-gép viszonyrendszerben a gépek szakértői támogatást nyújtanak az emberek számára, miközben kiváltják az ismétlődő és rutin jellegű feladatokat, felgyorsítják az adatfeldolgozást és szabályozzák a különböző munkafolyamatokat. Egy ilyen viszonyrendszerben továbbra is szükség lesz az emberi kreativitásra, problémamegoldásra és érzelmi intelligenciára. Másrészről azonban ez azt is jelenti, hogy a legtöbb munkakörben alapkövetelménnyé válik a digitális rendszerek legalább felhasználó szintű ismerete.

Az új technológiák nemcsak a munkaköröket változtatják meg, hanem a munkavégzés módját is. A koronavírus-járvány idején megtapasztaltuk, hogy az informatika hatékonyan képes összekapcsolni embereket és rendszereket. Azonban ez a képesség messze túlmutat a közismert távmunkavégzés keretein. Megfelelően intelligens rendszerekkel bármilyen távolságból hatékonyan és pontosan dolgozhatunk robotokkal, egész gyártósorokkal vagy monitorozó és adatfeldolgozó rendszerekkel. Már találkozhatunk teljesen automatizált autógyártó sorokkal, sebészrobotokkal vagy a Mars-járókkal. A technológiai fejlődéssel tehát fellazulnak a hagyományos vállalati struktúrák, ami felértékeli a munkavégzők rugalmasságát és az alkalmazkodóképességét.

A technológiai fejlődés eredményeinek korlátozott hozzáférhetősége kiterjesztheti és elmélyítheti a jövedelmi egyenlőtlenségeket a társadalmakban – gondoljunk csak a különböző világgazdasági régiókra és a fejlődő világra. A statisztikákból tudjuk, hogy az idősebb munkavállalók nehezebben alkalmazkodnak az új körülményekhez. Az MI működése várhatóan további etikai és adatvédelmi kérdéseket is fel fog vetni. Példaként tekintsünk azokra az MI alapú banki, egészségügyi és közösségi platformokra, amelyek a legérzékenyebb adatainkat egységes szerkezetbe gyűjtik és kezelik. Végül, de nem utolsó sorban az előző bekezdésben említett ember-gép viszonyrendszer helyes felépítése kulcsfontosságú kérdés, hiszen ez biztosítja például az emberi döntéshozatal elsődleges prioritását. Fel kell készítenünk a társadalmat, valamint az oktatási rendszerünket az élethosszig tartó tanulásra, miközben törekszünk a munkavállalók szabadságérzésének erősítésére. Tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk a munkavállalók számára, miközben erősítenünk kell a társadalmi kontroll szerepét. Valamint társadalmi kontroll mellett a fiskális és monetáris politikával közösen kell törekednünk a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére.

A jövő munkaerőpiacán a jelenlegi munkakörök jelentős részének a háttérbe szorulásával vagy megszűnésével kell számolnunk. Az MI egyre dominánsabb szerepet fog játszani mind a gazdasági, mind a tudományos, mind a társadalmi folyamatokban, ami a munkakörök folyamatos átalakulását eredményezi. Ennek a változásnak a munkaerőpiaci lekövetéséhez magas színvonalú oktatásra, folyamatos tanulásra és továbbképzési programokra lesz szükség. A digitális készségek egyre dominánsabbá válására kell számítanunk, ami tovább erősíti a tehetségesebbek és a magasabb oktatási minőséghez hozzáférők munkaerőpiaci lehetőségeit, miközben a többiek hátránya tovább nőhet. Kedvező változás lehet, hogy a fejlődés erősítheti a vállalatok alkalmazkodási képességének jelentőségét, aminek egyik lehetséges megoldása az egyre kívánatosabb vállalati decentralizáció. Ez a monopóliumok gyengüléséhez és a verseny erősödéséhez vezethet. Egy mondatban: aki alkalmazkodik és folyamatosan fejleszti a technológiai ismereteit, az lesz nyertese ennek a változásnak.

Cikkünk egy sorozat hatodik része, az első rész itt, a második itt, a harmadik itt, a negyedik itt, az ötödik pedig itt olvasható.