A fenntartható fejlődés szerves részeként a fenntartható üzleti modellek szerepe egyre erősödik. A hagyományos üzleti modellekhez képest ez olyan üzleti stratégiák és működési struktúrák alkalmazását jelenti, amelyek lehetővé teszik egy modern vállalat hosszú távú létét és fejlődését. Ez a fajta működés a vállalat hatékonyságának a fejlesztését hozza összehangba annak környezetre gyakorolt hatásával úgy, hogy még kedvező hatást is gyakoroljon a környezetére.
Körforgásos gazdaságon alapuló modell
Itt egy vállalat célja az, hogy a fejlődéssel egyidőben csökkentse a keletkező hulladék mennyiségét, valamint a természetes erőforrásai kitermelését és felhasználását. Mindemellett hangsúlyt fektet arra is, hogy folyamatosan növelje a termelés és működés közben felhasznált erőforrásainak az újrahasznosítását. Három ismert megoldás a körforgás megvalósításában: a termék-élettartam meghosszabbításakor a vállalatok olyan modern termékeket fejlesztenek, amelyek a hagyományosokhoz képest hosszabb ideig használhatók, könnyebben javíthatók vagy frissíthetők. Az újragyártáskor az elhasználódott vagy feleslegessé vált termékekből új termékeket gyártanak (pl. újrafutózott gumiabroncsok). A termék szolgáltatással való helyettesítése során pedig a vállalat olyan szolgáltatást nyújt, amely kiváltja egy vagy több termék közvetlen megvásárlását (pl. világítás mint szolgáltatás, vagy autókölcsönzés).
Megosztásalapú gazdasági modell
A mindennapi életünkben mindenféle hálózat vesz körül minket. A modern gazdaság egyik fundamentuma a kooperációk kialakításának képessége, valamint a megbízható és hatékony beszállítói láncok működtetése. Ebben az esetben is erről van szó; a működés során a szereplők megosztják egymás között a kihasználatlan kapacitásaikat és forrásaikat, ezzel csökkentve a pazarló felhasználást, valamint növelve a hatékonyságot. Három ismert példa: közlekedésmegosztáskor közlekedési eszközeinket osztjuk meg egymás között, amivel csökkentjük az egyéni autótulajdonlás szükségességét (pl. Lime, BlaBlaCar). A tudás- és készségmegosztáskor szakértelmünket és időnket osztjuk meg másokkal (Fiverr, Udemy). Közösségi finanszírozáskor pedig valamilyen projektetközösen finanszírozunk a hatékony megvalósítás érdekében (pl. start-up eszközök, IndieGoGo).
Fenntartható ellátási láncok megvalósítása
Ez olyan üzleti megközelítést jelent, amely biztosítja, hogy a termékek és szolgáltatások előállítása környezetbarát, társadalmilag felelős és gazdaságilag fenntartható módon történjen. Ez magába foglalja az alapanyagok beszerzését, gyártását és a logisztikát is. A termékek életciklusának végén pedig az újrafelhasználás vagy az újrahasznosítás következik. Fontos, hogy megértsük; a fenntartható ellátási láncok nemcsak környezeti és társadalmi szempontból előnyösek, hanem hosszú távon versenyelőnyt is biztosíthatnak a vállalatok számára. Három ismert példa: etikus és fenntartható beszerzéskora vállalatok felelősen szerzik be az alapanyagokat, figyelembe véve a környezeti és társadalmi hatásokat (pl. Patagonia – etikus pamut alkalmazása).Környezetbarát gyártási folyamatok során energiahatékony és a megújuló energiaforrásokat alkalmazunk (pl. Unilever). Zöld logisztika alkalmazásakor pedig arra koncentrál egy cég, hogy az ellátási láncában optimalizálja a szállítási és raktározási feladatokat (pl. Amazon, Maersk).
Társadalmi vállalkozások
Ezek olyan üzleti modellek, amelyek egyidőben törekednek a társadalmi és környezeti problémák megoldására, valamint a gazdasági fenntarthatóságra. Az ilyen vállalatok nemcsak profitot termelnek, hanem érdemi társadalmi hatást is gyakorolnak. Ilyen hatás lehet a szegénység mérséklése, az oktatás javítása vagy a környezetvédelemi aktivitás. Mivel a fogyasztók és a befektetők egyre inkább a pozitív társadalmi hatású üzleteket keresik, ezek a megoldások egyre népszerűbbekké válnak. Három ismert példát említhetünk itt is. A társadalmi célú kereskedelmi vállalkozásoknak az olyan vállalatokat nevezzük, amelyek piaci alapú megoldásokat alkalmaznak társadalmi problémák kezelésére (TOMS Shoes, Warby Parker). A nonprofit társadalmi vállalkozások elsősorban nem a profitnövelésre fektetik a hangsúlyt, hanem teljes mértékben társadalmi célokra fordítják a profitot (pl. Grameen Bank, Heti Betevő Egyesület). A szövetkezetek a dolgozók vagy a közösség tulajdonában vannak és elsődleges céljuk a helyi gazdaság fejlesztése (pl. Mondragon Corporation, fair trade szövetkezetek, budapesti közösségi kertek).
Összefoglalva, a fenntartható üzleti modellek olyan stratégiák, amelyek hosszú távon egyensúlyt teremtenek a gazdasági növekedés, a társadalmi felelősségvállalás és a környezeti fenntarthatóság között. Ezek az üzleti modellek segítenek csökkenteni az ökológiai lábnyomot, növelik a vállalatok versenyképességét és megfelelnek a fogyasztók egyre tudatosabb elvárásainak.
Cikkünk egy sorozat harmadik része, az első rész itt, a második itt olvasható.
Báthory Zsigmond
