A Déli Körvasút építéséről szóló, egy héttel ezelőtt (február 20-án) megjelent cikkünkkel összefüggésben – két héttel annak megjelenése előtt (február 6-án) – három problémakörrel kapcsolatban kérdésekkel fordultunk az érintett Építési és Közlekedési Minisztériumhoz:
- Környezetvédelmi aggályok kezelése: Hogyan tervezi a projekt a zöldterületek megóvását és a fakivágások kompenzálását?
- Lakossági aggodalmak: Milyen intézkedéseket terveznek a helyi közösség bevonására és az őket érintő problémák megoldására?
- A projekt jövője: Milyen lépések várhatók a környezetvédelmi engedély megsemmisítése után a projekt folytatása érdekében?
Az illetékes minisztérium sajtóirodája ma részletesen tájékoztatta szerkesztőségünket az álláspontjáról – levelüket az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül tesszük közzé:
„A Déli körvasút fejlesztésének céljairól, jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásairól az alábbi tájékoztatást adjuk.
A nemzetközi, az európai uniós és a hazai célkitűzések is a környezetbarát, a fenntarthatóság szempontjából legjobb és leghatékonyabb vasúti kötöttpályás közlekedési mód fejlesztését szorgalmazzák. Ez a beruházás hozzájárul a klímapolitikai, az egészségügyi és a környezetvédelmi célok eléréséhez is. A Déli körvasút II. ütem fejlesztésének célja, hogy a vasút versenyképes alternatívája legyen a gépjárműközlekedésnek a Budapesten belüli, az elővárosi, a helyi, az országos és a nemzetközi szintű forgalomban egyaránt. Ehhez növelni kell a jelenlegi kapacitást. A fejlesztésnek köszönhetően javulnak a közlekedési kapcsolatok, növekszik a pálya átbocsátóképessége, ezzel együtt csökken a zajterhelés, az illegális és balesetveszélyes átjárási útvonalakat új, biztonságos átjárók váltják fel, és kiemelt szempont a terület zöldkörnyezetének gazdagítása is.
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 16-i nyilatkozata és a kézhez vett ítélet alapján is kijelenthető: a Törvényszék nem az 1. sz vasútvonal Ferencváros-Kelenföld közötti szakaszának honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé kijelölését találta jogsértőnek (fontos pontosítani: nem a beruházás, hanem a vasútvonal Ferencváros-Kelenföld közötti szakasza lett kijelölve). A Törvényszék azt állapította meg, hogy a 381/2023. Kormányrendelet rendelkezéseinek téves értelmezése folytán nem az eljárásra illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatal (II. rendű alperes), hanem a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (I. rendű alperes) járt el az ügyben. Az ítélettel szemben 2024. december 17-én az ÉKM benyújtotta a projekt környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.985/2024/27 számú jogerős ítéletével szembeni Kúriai felülvizsgálati kérelmét, amelyet a Kúria 2025. január 13-án befogadott.
A Fővárosi Törvényszék a 109.K.701.985/2024. számú ítéletével a projekt környezetvédelmi engedélyét megsemmisítette és az illetékes hatóságot új eljárásra kötelezte. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 196. § (10) bekezdése értelmében a kiadott építési engedély visszavonására és így a kivitelezés felfüggesztésére sem kerülhet sor mindaddig, amíg a tárgyi bírósági ítéletben foglaltakkal szemben jogorvoslatnak helye van (amelyet az előző bekezdés alapján az ÉKM meg is tett), így a kivitelezési munkálatok jelenleg is a törvényi és jogszabályi előírásoknak megfelelően történnek.
A Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti szakasz a magyar vasúthálózat legnagyobb forgalmú, jelentősen kapacitáshiányos szakasza. Ezen az útvonalon halad át három, Magyarországot érintő európai uniós vasúti korridor is. A vonalszakaszon található a magyar vasúthálózat legfontosabb Duna-hídja, ahol a Dunát keresztező vasúti forgalom több, mint 95%-a lebonyolódik. A kapacitáshiány egyszerre akadályozza a folyamatosan növekvő igényű agglomerációs vasúti személyforgalom bővítését és a szintén dinamikusan növekvő teherforgalom akadálytalan lebonyolítását. A Déli körvasút projekt keretében megvalósul Ferencváros és Kelenföld állomások között a vasúti kapacitásbővítés (II. ütem), amelynek keretében kettő új vasúti megállóhely is létesül Közvágóhíd és Nádorkert térségében. A kettő helyett három, illetve négy vágány létrehozása, és az új megállók építése ugrásszerűen megnöveli a vasút elővárosi és városi teljesítőképességét. Hét helyszínen épülnek vasúti műtárgyak (Gubacsi út feletti híd, Soroksári út feletti híd, Közvágóhíd megállóhely, Nádorkert megállóhely, Budafoki út feletti híd, Szerémi, Fehérvári és Bartók Béla út feletti híd). Öt helyszínen épül gyalogos-kerékpáros aluljáró (Szerémi út, Erőmű utca, Fadrusz utca, Bukaresti út, Hevesy György út). 5,1 km-en vasbeton támfal valamint 35.000 m2 zajvédőfal létesül a projektben.
Nem igaz az az állítás, hogy a projekt megvalósítása során több mint ezer fát vágtak ki. A hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. mellékletének 1.1.13 pontja egyértelműen kimondja, hogy a vasúti pálya szélső vágány tengelyétől mérve milyen szélesnek kell lennie a vasúti védősávnak (biztonsági sáv). A fák vasúti töltésrézsűre telepítését a MÁV 15/2020. (I. 31. MÁV Ért. 4.) EVIG sz. D.11. (Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása, felújítása) utasítása kifejezetten tiltja: „a szabadvezetékek alatti terek (nyiladékok), földmű biztonsági sávjai és a töltések rézsűi – különös tekintettel az árvízvédelmi célokat is szolgáló töltésrézsűkre, a törvényekben, rendeletekben és szabványokban meghatározott szélességekben – fás szárú növényzettel nem telepíthetők be, még sík vonalvezetés esetén sem”. Ez azt jelenti, hogy a vasúti töltésen, „tiltottan” növő fák nem számítanak bele a projekt során kivágott fák halmazába, mivel azok eleve a töltésrézsűn sem lehettek volna (a töltésrézsűben védett fajok nem, csak invazív fajok fordultak elő). A növények kivágása, a töltésrézsű karbantartása a MÁV Zrt. feladata lett volna az elmúlt évtizedekben.
A beruházás során a XI. kerületben összesen 156 db fát és 18 db cserjét vágtak ki (természetesen fakivágási engedéllyel) – ezek a fák nem a töltésrézsűben voltak. A IX. kerületben összesen 247 db fás szárú növényt kellett kivágni a töltésrézsűben, de ez nem mind tartozott a „fa” kategóriába (a töltésrézsűn kívül nem történt fakivágás). Az élhető környezet fenntartása érdekében alapvető szempont volt, hogy a Hamzsabégi park a területének nagyságából minél kevesebbet veszítsen és ott minél nagyobb zöldterület maradjon, ezért a tervezés során elvetettük azt a műszaki megoldást, hogy a három vágány töltésrézsűn legyen elhelyezve, ehelyett támfal épül a területen. A kivitelezési munkálatok alatt a munkaterületet a jövőbeli támfal alsó élétől számított 6,4 méterig munkatérhatároló kerítés védi, amelyet a munkálatok befejeztével természetesen elbontanak, és a park ezen része újra használhatóvá válik.
A kivágott fák pótlása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, a folyamat már 2025-ben megkezdődik. A zöldkörnyezet gazdagítása érdekében többszáz fa telepítését irányoztuk elő a területre, jóval többet, mint amennyi növény eltávolításra került. Jelenleg is folyamatban van a „Déli körvasút fejlesztésének kiegészítő környezetrendezési feladatai” tervezési projekt, amelynek célja a vasúti beruházás környezetében, a fejlesztés által érintett terület északi és déli oldalán a zöldfelületek általános revitalizálása, térbeli és funkcionális bővítése, a Hamzsabégi út zsákutcás végétől a Dunáig terjedő lineáris park létrehozásával. Ez magában foglalja a városi közterületen létrejövő új zöld tengely jelenkori igényekhez igazodó funkciókkal való megtöltését és azok városi környezetbe illesztését, a vasúti építmények városképi megjelenésének javítását, a közterületek színvonalának emelését, továbbá biztonságos és jó gyalogos-kerékpáros kapcsolatok megteremtését a burkolt és zöldfelületek részletes tervezésével.
Fontos szempont a tervezés során a helyi közösség észrevételeinek, javaslatainak figyelembe vétele, így a projekt keretén belül a lakosság és az önkormányzat bevonásával öt alkalommal tartottunk egyeztetést. Az egyeztető fórumokon megfogalmazott és kitűzött célokat a tervezési folyamatokban figyelembe vettük, ennek megfelelően a tervek a lakossági igényeknek megfelelően készültek el: például új kutyafuttató, kerékpáros út és játszóterek is épülnek.”