A Déli Körvasút: Budapest közlekedési forradalma vagy környezeti csapás?

A fővárosi tömegközlekedés történetének egyik legnagyobb beruházása zajlik a Déli Körvasút fejlesztésével, amely a Kelenföld és Ferencváros közötti vasúti szakasz kapacitásának növelését célozza. A projekt célja, hogy elősegítse a fenntartható közlekedést, javítsa az elővárosi vasúti összeköttetéseket, és csökkentse a főváros közúti forgalmát. Azonban a beruházás nem mentes az ellentmondásoktól: míg egyesek történelmi lehetőségként tekintenek rá, mások Budapest zöldterületeinek veszélyeztetését és a helyi lakosság életminőségének romlását látják benne.

A Déli Körvasút fejlesztése kulcsfontosságú lehet Budapest elővárosi közlekedésének javításában. A beruházás nemcsak Budapestet, hanem az egész országot szolgálja, mivel a bécsi és balatoni vasútvonalakat is összeköti a debreceni és miskolci vonalakkal a Déli összekötő vasúti hídon át. Ugyanakkor a jelenlegi kétvágányú újbudai szakasz nemcsak az országos vasúthálózat, hanem az elővárosi vasút számára is szűk keresztmetszetet jelent, ezért szükséges a bővítés, hogy hatékony és vonzó alternatíva legyen az autós közlekedéssel szemben. Az új infrastruktúra révén Budapest elővárosi vasúthálózata korszerűsödik, és a főváros déli részén is létrejön egy gyorsabb, sűrűbben közlekedő vasúti összeköttetés. Az új megállók – például a Nádorkert, a Közvágóhíd és a Népliget – megnyitásával az agglomerációból érkező utasok gyorsabban és kényelmesebben érhetik el a belvárost. A fejlesztés hozzájárulhat a gépkocsiforgalom csökkentéséhez, amely hosszú távon mérsékelheti a légszennyezést és Budapest belvárosának zsúfoltságát.

A projektnek gazdasági előnyei is vannak. Az uniós támogatással megvalósuló fejlesztés javíthatja Budapest versenyképességét és vonzerejét, miközben hozzájárul az országos és nemzetközi vasúti összeköttetések fejlesztéséhez. A közlekedési hálózat javulása a város turizmusára és ingatlanpiacára is pozitív hatással lehet.

A Déli Körvasút beruházásának teljes költsége 338 milliárd forint, amely jóval meghaladja a 90-120 milliárd forintos eredeti becsléseket. A projekt kivitelezője a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt., amely több állami nagyberuházás során is jelentős szerződéseket nyert el. Az összehasonlítás kedvéért a bécsi főpályaudvar fejlesztése – amely több mint 100 km új vasúti sínt, 12 vágányt és 8 km zajvédő falat tartalmazott – nem került többe 340 milliárd forintnál. Lázár János építési és közlekedési miniszter is élesen bírálta a kivitelezőt a projekt késlekedése és költségnövekedése miatt.

Egy másik jelentős hazai projekt a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának modernizációja, amely 152 km hosszú, jelenlegi becslések szerint 949 milliárd forintba kerül majd. Ez kilométerenként körülbelül 6,24 milliárd forintos költséget jelent. Ezzel szemben a Déli Körvasút beruházásának költsége kilométerenként ennek a tízszerese, majdnem 62 milliárd forint, ami felveti a túlárazás kérdését.

A helyi lakosság jogosan aggódik a Hamzsabégi sétány mentén zajló fakivágások és a megnövekedő zajterhelés miatt. A tervek szerint mintegy 1000 fát vágnak ki a projekt megvalósítása érdekében, amelyek egy része a vasúti töltés mellett, másik részük a parkterületen található. Az itt élők attól tartanak, hogy a vasút bővítése jelentősen csökkenti a környék zöld területeit, és növeli a zaj- és légszennyezést. Bár a beruházók kompenzációs intézkedéseket ígértek, a helyi lakosok szerint ezek nem elegendők a korábbi állapot visszaállítására.

A projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság már többször megsemmisítette, mivel a civil szervezetek és az önkormányzatok szerint nem megfelelően vették figyelembe a környezeti hatásokat. A bírósági döntések ellenére a kormány katonai célú beruházássá nyilvánította a projektet, így annak folytatása immár jogi akadályok nélkül valósulhat meg.

Egyes vélemények szerint a beruházás hosszú távon inkább a tehervonatok forgalmának növelésére szolgál, mintsem az elővárosi közlekedés fejlesztésére, ami tovább növelheti a helyiek elégedetlenségét.

A Déli Körvasút fejlesztése megosztja Budapest lakosságát: a közlekedés fejlesztését és a fenntarthatóbb városi mobilitást sokan üdvözlik, ugyanakkor a beruházás közelében élők aggódnak a zöldterületek eltűnése és a környezeti terhelés növekedése miatt.

A legfrissebb információk szerint a beruházás várhatóan 2027-re fejeződik be. És bár éjszaka és hétvégén nincs munkavégzés az építkezésen, a környéken élők számára így is jelentős a környezeti terhelés. A lakosság leginkább a jövőbeli éjszakai teherforgalom miatt aggódik, mivel ezek a vonatok zajosabbak a személyszállító vonatoknál.

Az, hogy a Déli Körvasút Budapest jövőbeli tömegközlekedésének motorja lesz-e, vagy csak egy újabb fölösleges és költséges nagyberuházásként tekintünk majd rá, arra a következő évek, évtizedek fognak választ adni.

*Kérdéseinkkel megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.