A Magyar Rádió 2014-ben költözött ki a legendás Bródy Sándor utca 5-7. alatti épületegyütteséből. A tíz épületből álló eklektikus együttes sorsa többször változott, mígnem 2020-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (pontosabban: a fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) meg nem kapta azt az államtól a Makovecz-féle, bő két évtized alatt használhatatlanná és funkciótlanná vált piliscsabai campusért cserébe . Az állam meghívásos tervpályázatot írt ki az új egyetemi campusra, amelyen a KÖZTI-Hamburg C konzorcium lett a befutó . A környék lakói és a józsefvárosi önkormányzat kész tények elé lettek állítva. Civil tiltakozások kezdődtek a túlzottnak tartott bontási munkálatok, a környező épületeket elnyomó új egyetemi tömb, a kevésnek tartott tervezett zöld felület, valamint az érdemi egyeztetés és a kellő transzparencia hiánya miatt. A tiltakozások egyik szószólójával, Józsa Árpád építésszel (Civilek a Palotanegyedért Egyesület – CAPE) interjúztunk, aki az egyik szomszédos épületben lakik, a Szentkirályi utcában.
A Palotanegyed Józsefváros Nagykörúton belüli belső része, amelyet 1860-1900 között építettek be – javarészt az akkori arisztokrata családok (Bánffy, Festetics, Esterházy, Pálffy, Károlyi, Wenckheim stb.) fővárosi rezidenciaként szolgáló előkelő palotáival (ma közintézményekként funkcionálnak). 2007 óta működik itt részönkormányzat a VIII. kerületi önkormányzaton belül. Kevésbé visszhangos bontási ügyek korábban is zajlottak itt – 2016-ban például három szerény kis épületet bontottak le, amelyek a ritka, 1840-1860 közötti épített örökség utolsó hírmondói voltak a városrészben.
A Magyar Rádió 1928-ban költözött a Bródy Sándor utcába, amely a világ első (!) stúdiópalotája volt. A következő évtizedekben több épület épült hozzá – 18 ezer négyzetméteres bizarr egyveleget alkotva. A technikai színvonalában kiemelkedő, a nagyzenekari felvételeknek helyet adó 6-os stúdió és a könnyűzene fellegvárának számító 8-as stúdió nem úszta meg a bontást (az előbbit annak idején Dohnányi Ernő zeneszerző és a tervező, a Nobel-díjas biofizikus, Békésy György együtt avatták fel), mint ahogy az irodaház, az archívum épülete vagy az 1949-ben épült télikert (közismert nevén: pagoda) sem. A tíz egykori rádió-épület közül a két történelmi marad meg (az Esterházy- és a Károlyi-palota az új campusnak is a része), valamint a Bródy Sándor utcai homlokzat és az első traktus. A területre annak tulajdonosa 2023. december 12-én kapta meg a meg a bontási engedélyt, a bontás tavaly meg is kezdődött.
A Magyar Rádió egykori épületeinek bontás előtti állapota. Forrás: Civilek a Palotanegyedért Egyesület
Forrás: budapest100.hu/house/brody-sandor-utca-5-7/
A Magyar Rádió egykori télikertje. Forrás: Wikipédia
A 2021-ben meghirdetett meghívásos tervpályázaton nyertes tervek szerint nyolc épületet ítéltek bontásra, holott az építész szakma szerint ezek közül több is megtartható lett volna. A bontás során keletkező 37.500 tonna törmelék és annak elszállítása annyi CO2-t enged a légkörbe, amelyet 3.600 fa 100 év alatt dolgoz fel. Így aztán – egyes szakvélemények szerint – hiába az előírt BREEAM Excellent nemzetközi minősítés, ha ezt súlyos környezeti terhelés árán érjük el. Az átalakítás ökológiai lábnyoma jelentősen kisebb lett volna. A helyiek amiatt is aggódnak, hogy a Palotanegyedben jelenleg is öt-hat egyetem mintegy hatezer diákja mozog, a kerületben pedig nyolc egyetem 12-15 ezer hallgatója – ezt a magas számot növelné még négyezer hallgatóval és ötszáz oktatóval az új campus.
Az állam a 300 milliárd forintos projektet kiemelt állami beruházássá nyilvánította, így a Kúria megsemmisítette a józsefvárosi önkormányzat által a Magyar Rádió egykori épületeire adott helyi védelmet és változtatási tilalmat. A Lex Pázmányként elhíresült döntés sokak szerint egyértelműen deklarálja az önkormányzatok és a magyar lakosság kiszolgáltatottságát és jogfosztottságát a területükön az állammal és a kormányzati kegyből fejlesztő beruházóval szemben. Az állam mint beruházó helyett az önkormányzat végzett társadalmi egyeztetést; eszerint az érintett lakosság mindössze egynegyede támogatja a jelenlegi tervek szerinti fejlesztést, amely három évre alakítja építési területté a városrészt, úgy, hogy közben más beruházások is zajlanak itt párhuzamosan. A lecsendesítésükre az építésügyi miniszter, Lázár János az érintett társasházak homlokzatának felújítására, a közterületek rendbetételére, zöldítésre és néhány ház megvásárlására tett ajánlatot. A bontás mindeközben rohamtempóban zajlik, az új campusnak a beruházói szándék szerint 2027-re állnia kell.
Fotó: Nyócker – Civilek a közösségért
Józsa Árpád (1957) az ország egyik legjobb építőipari technikumában végzett, Győrben, 1976-ban, és ebben az évben országos tanulmányi versenyt nyert – egyenes út vezetett számára a Műegyetem építészmérnöki karára, ahol a tanulmányait 1982-ben abszolválta.
Azóta van a szakmában, több mint negyven éve. Miket épített vagy miket tervezett?
Tervezőirodában nem dolgoztam. Akkoriban indultak a GMK-k. Mi is alapítottunk egyet. Vázas, könnyűszerkezetes házakat építettünk másfél évig, ezt követően részt vettem a Pók utcai iskola és a gazdagréti lakótelep kivitelezésében termelésirányítóként. Ezt követően a Fővárosi IV. és XV. kerületi IKV-nál helyezkedtem el 1985-ben, ahol a felújítás-építésvezetőségen dolgoztam. Itt színes volt a paletta: felújítottunk, födém-megerősítéssel, emeletráépítéssel, tetőtér-beépítéssel is foglalkoztunk; illetve vállalkozásszerűen külső munkákat is elvállaltunk – így lettem Kelenföldön a 15 emeletes panelházak lábazati üzletsora beépítésének építésvezetője. A rendszerváltást itt értük meg, majd a cég átalakítása után, 1992-től vállalkozó lettem. 1986 óta lakunk itt, a Szentkirályi utcában, ahol találtunk egy beépítésre alkalmas tetőteret és sok munkával egy 120 nm-es lakást építettünk magunknak. Csak hogy értse, hogy mennyire szeretünk itt lakni: amikor ez az épület társasház lett, kicseréltük a víz-, a villany- és a gázfővezetéket is, felújítottuk a liftet, a folyosókat és a lépcsőházat, a tetőt és az udvari erkélyeket is. Egyedül a homlokzat nincs frissen felújítva.
Pár lépésre vannak a Pázmány-projekttől…
A mellettünk lévő épülethez kapcsolódóan az útlezárás az épületünk 3. lépcsőháza előtt van, azt az épületrészt a rádió 1987-ben vette meg, irodák működtek ott.
Bontják majd azt is?
A tervek szerint igen.
Tehát, a nyolc épület része.
Igen. Nemrég volt a 4. bírósági tárgyalás abban a perben, amiben megtámadtuk a bontási engedélyt.
Mire hivatkozva?
Szabálytalanságokra hivatkozva. A tervdokumentáció annyira gyenge színvonalú, amilyet egy szakközépiskola 1-2. osztályában nem fogadnak el.
A kormány – a háborús vészhelyzetre való tekintettel – kormányrendelet formájában hozott egy Lex Pázmány néven elhíresült jogszabályt, amely felülírta az önkormányzat és a lakók ahhoz való jogát, hogy beleszólhassanak abba, hogy mi épül a közvetlen környezetükben.
…hogy úgy szólhassanak bele, hogy annak hatása is legyen.
Mikor hallott arról először, hogy tervezik a Magyar Rádió épületegyüttesének a lebontását? Azért az már gyanús lehetett, hogy 2014-ben kiköltözött innen a rádió… Lehetett sejteni, hogy valami készül.
Először az Országos Széchényi Könyvtár ideköltözését tervezték. Később, 2015-ben hoztak egy kormányrendeletet, amely arról szólt, hogy a nemzeti múzeum kapja meg ezt az ingatlanegyüttest, a műemlék palotákat kiállítótérnek, a többi helyet raktárnak, irodának – a mélygarázst meg is kapták. Majd megerősödött a katolikus egyház és a Pázmány egyetem lobbiereje, az ezredforduló környékén költöztek a környékre, az egykori Szent István Társulat szemben lévő épületét is megszerezték (ami a múlt rendszerben a Franklin Nyomda néven működött).
Jelenleg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a nyolc egykori rádió épületnek helyet adó telek tulajdonosa.
Igen. Ők kapták meg 2020-ban térítésmentesen.
Kanyarodjunk rá a Palotanegyedre. Ha a belvárosban van néhány olyan városrész, ahol a lakók nagyon kötődnek a környékhez és ha költöznek, akkor a környéken maradnak és legfeljebb az egyik utcából csak a szomszéd utába költöznek át – ilyen lehet Újlipótváros és Lipótváros mellett a Palotanegyed is. Gyönyörű ez a városrész, tele 1860-1900 között épült palotákkal, akkoriban nem bántak kesztyűs kézzel az építőanyagokkal és a dekorációval, szerencsére sok minden megmaradt, vagy ami nem, azok közül sokat restauráltak az elmúlt évtizedekben, ennek köszönhetően költözött ide számos közintézmény az elmúlt évtizedekben…
…így például 1928-ban a Magyar Rádió. A világ első rádiópalotának épült épülete volt a Bródy Sándor utca 5-7., amelyhez egy tágas udvar tartozott…
…ahová később különböző korszakokban építettek különböző stílusú és funkciójú épületeket irodának, raktárnak, stúdiónak. Ez koránt sem volt egy homogén épületegyüttes, inkább nevezhető toldozott-foldozottnak, többször átgondoltnak, áttervezettnek.
Valóban. A belső udvar ránézésre tényleg egy dzsumbuj volt, ezek kialakításában a funkciónak volt főszerepe. A Szentkirályi utca épületeivel, visszahúzott homlokzatával azonban nemcsak az utca lett szélesebb a ’20-as évek beépítése során, de változatos homlokzata egyedi utcaképet tár elénk. Ebből bontanák ki (még nem történt meg) a házunk 3. lépcsőházát és a stúdiókat tartalmazó épületet. A tervezett 28 m-es párkánymagasságú épület a klinkertégla homlokzatával, az egyhangú, hatalmas tömegével „a tégla meleg színével tudja visszaszerezni a múlttal való természetes kapcsolatot”, hogy idézzünk a tervbírálatból. A tégla melegsége nem csak jelképesen, de nyáron szó szerint is melegséget (55 C fokos felület) sugározna – a klímaváltozás, a globális felmelegedés küszöbén!
Fotó: Józsa Árpád – Civilek a Palotanegyedért Egyesület
Mit féltenek jobban: a környező impozáns műemlék épületeknek az állagát (három egykori palota is a rádió bontandó épületeinek a szomszédságában van), a saját nyugalmukat, vagy egyszerűen szakmabeliként és civilként az építésügyi szabályok áthágása és az ingatlanpiaci spekulációk bosszantják jobban?
A megalománia és a klímakatasztrófa. 12 méterre építenének mellénk egy majdnem 30 m magas épületet. A ’60-as években épült, zöld, szalagablakos irodaház, ami a helyén állt és amit már majdnem teljesen lebontottak, tőlünk 40 méterre volt…
Valljuk be, hogy az ronda volt és nem illett ebbe a városrészbe…
A modern épületeket alapvetően nagyon nehéz beilleszteni egy ilyen környezetbe. Ugyanilyen épületet alakítottak át sikeresen tavaly a Közgáznak a Mányoki út mellett, ami egykor az Államigazgatási Főiskola épülete volt.
Látunk erre máshol is jó példákat: az egykori spenótház az egykori Roosevelt, ma Széchenyi téren szépen át lett alakítva. Visszatérve a Magyar Rádió zöld, modern irodaházára: érez olyan attitűdöt a kormányzat részéről, hogy mindent szeretnének eltakarítani, ami a szocialista realizmus építészetének része volt?
Igen. Ez érezhető a Várban is, volt az a diplomataház…
…vagy a trafóház, amelynek a lebontása ellen az építészek tiltakoztak, mondván, az egy kornak a lenyomata…
Igen és a diplomataház illeszkedett a környezetébe, azért tényleg kár…
Visszakanyarodva: tizenegy pályamű érkezett a rádió volt épületegyüttesének a beépítésére. Ön ezek közül mindet élből elutasította szakmailag, vagy volt, amelyiket támogatta volna?
Egy olyan volt, ami az azóta megszületett építési beruházási törvény szellemével azonos módon gondolkodott, illetve a mai nyugati felfogás szerint annak az épületnek van a legkisebb klímalábnyoma, ami már megépült.
A Hartvig-Bánáti-féle terv írt erről. Ők a két, a telken belül leginkább fajsúlyos szocmodern épületet nem bontották volna le…
…igen, lecsupaszították volna és felújították volna. Ők a környező házak élhetőségét meghagyták volna és a telek közepén lett volna egy nagy zöld udvar.
Ez rá is férne a környékre: az V., VIII., IX. kerület Nagykörúton belüli részén, 220 hektáron mindösszesen 2 hektár zöld terület van; a Károlyi-kert, a Múzeumkert, a Bakáts tér és a Markusovszky tér. A volt rádió épületek helyén ugyanakkor több ezer négyzetméter zöld terület keletkezik az elfogadott tervek szerint…
20%-nyi zöld terület van előírva a pályázati kiírásban, ez nyilvánvalóan meg is fog valósulni, de ennek egy jelentős része az elfogadott tervek szerint járdákkal lesz szabdalva. A Civilek a Palotanegyedért Egyesület készített egy prezentációt, amelyet bemutattunk az építésügyi minisztérium munkatársainak…
…hányszor egyeztettek?
Körülbelül ötször. Ezekről volt, hogy született jegyzőkönyv, volt, hogy nem, de tulajdonképpen a javaslatainknak nem lett érdemi eredménye.
Azért én azt olvastam, hogy az Önök aktivitásának köszönhetően csökken a mélyépítés mértéke.
Ez igaz, de a fő oka annak, hogy nem épül meg a föld alá tervezett 1.000 nm-es konditerem, illetve a lelátóval tervezett sportcsarnok, az valószínűleg a forráshiány. Ennek az elmaradása 50 milliárd forint megtakarítást jelenthet. A sportcsarnok valószínűleg majd a Puskin utcában lesz később megépítve – azt korábban az ELTE-nek ígérték, hát, most talán ez is a Pázmányé lesz.
Összefoglalva: tulajdonképpen mi ellen tiltakozik az egyesület? Hiszen nő a zöld terület…
Nem nő. Az épületek között eddig is volt zöld felület, a Károlyi-palota mögötti egykori neobarokk franciakert lepusztult ugyan, de újjá lehetne varázsolni. Korábban csodálatos kertek tartoztak a környék palotáihoz, történelmi lehetőség kínálkozik a rádió épületeinek a bontásával ezek helyreállítására, mi javasoltuk is ezt a minisztériumnak, de nem voltak rá nyitottak. Mindenesetre a jelenlegi parkolók megszüntetésével is lehetne növelni a zöld területet, mindenfajta megalomán bontások és építkezések nélkül. Ami a költséghatékonyságot illeti: a lebontásra ítélt szocmodern irodaház felújítása – számításaim szerint – mindössze 8 milliárd forintból megvalósítható lett volna (tehát, négyzetméterenként egymillió forintos költséggel számolva) és 350 férőhelyes kollégiumot lehetett volna belőle létrehozni. Ehelyett a Bródy Sándor utca felől megmaradó történelmi homlokzat mögé terveznek kollégiumot építeni az eddigi tervek szerint, négyzetméterenként ötmillió forintos bekerülési költséggel. Ha megnézi a terveket, az új épületek nem fognak beleilleszkedni a környék jelenlegi általános épületmagasságába – az Esterházy- és a Károlyi-palotára fognak nehezedni a 29,7 méteres magasságukkal, de magasabbak lesznek a nemzeti múzeumnál is. Ez a fajta túlterjeszkedés a múlt rendszerben ide épült épületekre például nem volt jellemző. Ráadásul, nemcsak az épületek, hanem a 4.000 hallgató és az 500 oktató megjelenése is borzasztóan zsúfolttá fogja tenni a területet – a Műegyetem régi épületei háromszor ekkora területen helyezkednek el és fele ennyi egyetemi polgár használja őket. A Ludovikán megvalósított Nemzeti Közszolgálati Egyetem például egy jó minta arra, hogyan lehet ideálisan elhelyezni egy egyetemi campust a város szövetébe…
Forrás: nkk.hu/sajtoszoba/galeria/pazmany-peter-katolikus-egyetem-campusfejlesztes/
És abban nem gondolja, hogy van némi ráció, miszerint az V. kerületre, valamint a VIII., IX. és XI. kerület belső részeire koncentrálódik a budapesti egyetemek jó része, ami akár egy várostervezési koncepció részének is tekinthető és ebbe szervezesen beleillik a Pázmány új campusa? Nem lehet, hogy inkább csak az a probléma, hogy a kormányzat nem hallgatta meg az itt élők igényeit, javaslatait és nem egyeztetett a fővárossal és a kerülettel?
Óbudán is van egyetem, a város más részein is. Szerintem, a katolikus püspöki konferencia érdekei dominálnak itt: ezen a területen koncentrálódnak az épületeik, ezért ide akarják helyezni az egyetemüket is. Ezt egyébként Lázár János miniszter egy egyeztetésen ki is jelentette, hogy ez itt egy egyetemváros része lesz, amivel együtt kell élni.
Van egy Lex Pázmány, megkezdődött a bontás. Mit akarnak most?
Hogy a Műegyetem által feltárt statikai problémák miatt a bontás álljon le, legalábbis a bíróság döntéséig.
Az esélyeiket hogyan látja?
Hektikus világban élünk, gyorsan változnak a dolgok. Nemrég botrány volt a rákosrendezői tervekből, közben az ország gazdasági helyzetét érzékelve a józan ész vagy egyéb kényszerhelyzet még elsöpörheti ezeket a grandiózus beépítési terveket. Esetleg marad itt egy gödör, mint az Erzsébet téren, amival majd kezdeni kell, és lehet is valamit.
A bontás mekkora zajjal és porral jár?
A por 30-40%-át csökkentik locsolással, a maradék szennyezi a levegőt és a zajszennyezés is erős. Mi egyébként üdvözöltük (volna) az épületek oktatási célú átalakítását. A 6-os stúdiót meg lehetett volna tartani hangversenyteremnek és körbe lehetett volna építeni. Akár a Szentkirályi utcában működő SZFE is használhatta volna, vagy a Pázmány is indíthatna zenei, művészeti képzést. Az egyháznak legalább akkora hagyománya van a művészetekben, mint a gazdálkodás-menedzsmentben, amire most új szakot terveznek indítani. Az újrahasznosításra már a kollégium példáját említettem, de ugyanígy a stúdiók is eredeti funkciójuk mellett előadóteremnek is alkalmasak lehetnének (nagy részük még áll), ezzel szemben az új 40.000 nm-es oktatási főépületbe terveztek stúdiót is. A mélygarázs le- és felhajtóját egyébként – ha jók az információink – kihozzák az új tervek a Múzeum utca és a Puskin utca sarkához, ezáltal több lesz majd a zöld terület. Ezt az ötletet mi két éve a házi ötletpályázatunkban már bemutattuk.
Ez is egy eredmény…
Ez nekünk még nem elég. Három éve tiltakozunk a projekt ellen, szeptember óta intenzíven, nap mint nap. A tiltakozás sok időnket elveszi, plakátjainkon bemutatjuk az egyetem és a minisztérium valótlan állításait.
Társadalmi egyeztetés nem volt?
Volt.
Pontosan mi volt?
A H13-ban volt két tájékoztató, amelyen ott volt a két építész, az egyetem részéről a beruházás vezetője, Lánszki Regő építésügyi államtitkár, de ezeken a lakosság is jelen volt, ez nem volt szakmai egyeztetés. Voltunk benn a minisztériumban is kétszer, Lázár János miniszterrel – is – egyeztettünk. Minimális változások történtek, amelyeket úgy propagálnak, hogy a civilek kérésére történt mindez. Holott mi nem kértük ezeket, mi nem ezeket kértük, ezért addig nem hagyjuk abba a tiltakozást, amíg érdemi eredményeket nem érünk el.
Józsa Árpád VIII. kerületi civilek által szervezett 2025. január 28-i pódiumbeszélgetése műemlékvédelemről Bátonyi Péter művészettörténésszel, aki nemrég nagy sajtónyilvánossággal távozott az Építési és Közlekedési Minisztériumból:
Konrád Sándor
