Aki Külső-Erzsébetvárosban lakik, az feltehetően sokat jár vásárolni a Damjanich utcai szupermarketbe, viszont közülük sokan talán nem is sejtik, hogy egy egykori trolibuszgarázs falai között mozognak. Az egykori szerelőcsarnokok és tárolók között járva megelevenednek bennünk a múlt foszlányai – de vajon milyen múltja volt a Damjanich utcai telepnek, amely a története során volt kocsiszín, főműhely, áramfejlesztő telep, sínautó-, autóbusz- és trolibuszgarázs is?
A Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) 1868. május 9-én nyitotta meg a vonalát a Damjanich utcán, majd a rákövetkező évben megépítette kocsiszínét a Damjanich és Bethlen Gábor utcák sarkán lévő telken. A telephely egy üzemi épületet és egy istállót, hat vágányos kocsiszínt, három vágányos műhelycsarnokot és egy szakműhelyeket kapott. A telepnek vágánykapcsolata kizárólag a Damjanich utca felől volt. Itt javították egyébként a budai lóvasút (BKVT) járműveinek kerékpárjait is.
A XIX. század végén a lóvasutakat villamosítani kezdték, ennek következtében a Damjanich utcai vonal villamosítására is sor került 1897-ben és még ebben az évben átadtak a telepen egy áramfejlesztőt is, amelynek a helyére 1919-ben a mai napig is működő áramátalakítót építettek. A telep 1938-tól kezdődően a Récsei garázs telítettsége miatt előbb autóbuszüzemi, majd sínautóbuszüzemi, később autóbusz főműhelyi feladatokat is ellátott.
1950-től a garázst a trolibuszüzemnek adták át, amely kiszolgálta a Sztálin 70. születésnapjára átadott 70-es trolibuszvonalat. A telep ipari vágánykapcsolata belső teherszállítási feladatok ellátása céljából a Bethlen Gábor utca felől volt kiépítve, amely a Baross térről ágazott ki. A Bethlen Gábor utcai iparvágány 1968-ban szűnt meg, amikor a kettes metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva rendezték a Baross teret az ottani villamosvágány-hálózattal együtt, amit ekkor már nem építettek vissza.
1962-ben adták át a Zách utcai trolibuszgarázst, így a Damjanich utcai telep jelentősége a ’70-es, ’80-as években csökkent és szerepét fokozatosan az új telephely vette át, így a BKV a régi telephelyet 1997-ben bezárta, majd kiürítette.
Az ezredforduló táján a bezárt forgalmi telepet a BKV értékesítette, a régi csarnokot az új tulajdonosa megtartotta és felújította. Ma már nem trolibuszok sorakoznak ott, hanem vásárlók az élelmiszerekkel megrakott polcok között. A telep mementója nemcsak az épület és a még megmaradt felsővezeték-tartó oszlopok, hanem az áramátalakító, ami jelenleg a 70-es és a 78-as trolibuszok felsővezetékeinek áramellátását biztosítja. Érdekesség az is, hogy a Bethlen Gábor utcán, amikor még kockakőburkolattal rendelkezett, meglátszott az iparvágány nyomvonala és helye, de 2005-ben a kockaköveket felszedték és leaszfaltozták, igaz, éles szeműek a már leaszfaltozott utcán is észrevehetik az egykori iparvágány nyomait. Mindezeket leszámítva amikor meglátjuk ezt az épületet, illetve belépünk a bejáraton, talán már nem is sejtjük, hogy az a hely, ahol jelenleg szupermarket van, az valaha forgalmi telep és trolibuszgarázs volt a Külső-Erzsébetvárost és a Városligetet is kiszolgáló járatok részére.
Székács Ákos
