Akik Istvánmezőn, Külső-Erzsébetvárosban vagy ezek környékén élnek, biztosan voltak vásárolni az Istvánmezei úton, de valószínűleg nem sokan tudják, hogy nem egy szimpla bevásárlóközpontban, hanem egy – egykori – autóbuszgarázsban járnak. Ez volt ugyanis Budapest első ilyen célt szolgáló létesítménye, amely 1950-ig Budapest helyi autóbuszközlekedését szolgálta ki. Szomorú pillanat, amikor a Thököly úton haladó járatok elmennek a Récsei Center mellett. De vajon hogyan lett a főváros legelső garázsából a budapesti közlekedéstörténet szomorú mementója?
Az első világháborút követően Budapest autóbuszközlekedése ugrásszerű növekedésnek indult, ezért 1927-ben 100 darab autóbusz beszerzését, továbbá Budán és Pesten 1-1 autóbuszgarázs építését határozták el – végül csak a pesti garázs valósult meg. A járművek 1929-ben érkeztek meg, a garázs helyszínéül pedig városrendezési, közlekedési és bővíthetőségi szempontok miatt a régi Lóversenytér területét választották ki. Az építési tervek elkészítésével Hüttl Dezsőt, Mihailich Győzőt és Bán László építészirodáját bízták meg. A tervezők a kor legmodernebb technikai megoldásait valósították meg: az épületet tartóoszlopok nélkül építették meg, ez elősegítette az akadálymentességet és a járművek könnyű mozgatását. Az épület kétszintes volt, a pincesoron irodák, szerelőműhelyek és a kalauzoknak pihenő létesült. Az épület különleges díszítéseket, szobrokat kapott Bory Jenő székesfehérvári szobrász – a Bory-vár építője – jóvoltából.

1948-ig ez a telep volt Budapest egyetlen autóbuszgarázsa. 1930-ban 130 busznak adott otthont és 18 járatot szolgált ki, az egyre növekvő közlekedési igényeknek megfelelően viszont már 1936-ban bővíteni kellett. 1940-re Budapest autóbuszvonalait már 340 busszal, 35 nappali és 5 éjszakai járattal szolgálta ki a létesítmény. 1943-ban az üzemagyag logisztika megvalósítására a Thököly útról iparvágány épült ki, ami egészen 1970-ig megmaradt. A második világháború végén a garázs jelentős anyagi károkat szenvedett, a járműállomány megsemmisült vagy katonai és egyéb célokra elhurcolták. A helyreállításkor vette fel az épület a mártírhalált halt Récsei Ernő nevét, aki a telep egykori alkalmazottja volt.
1949-ben a budai oldalon is épült egy autóbuszgarázs, mégpedig Kelenföldön, ekkor már 413 autóbusz közlekedett Budapesten összesen 53 vonalon.


1957-re mind a Récsei, mind a Kelenföldi autóbuszgarázs elérte a kapacitása csúcsát, ezért 1958-ban további két garázst kellett építeni (a Nagykőrösi úton, illetve a Korányi-Diószeghy utcák szegletében), a ’70-es években pedig újabb kettőt (Óbudán és Cinkotán). A Récsei garázs ekkoriban már a csuklós autóbuszok telephelye volt. Ekkor jelent meg Budapest útjain az Ikarus legendás 200-as típusú buszcsaládja, ami hosszú ideig meghatározó járműve volt a budapesti, a magyar és a nemzetközi tömegközlekedésnek.

A Récsei garázst az 1980-as években központi garázzsá nyilvánították. A legújabb járművek tesztelése és forgalomba állítása is a Récseiben zajlott, illetve a null-kilométeres járműveket is oda szállították.
A ’90-es években megtorpantak az autóbusz-beszerzések, a telephelyet pedig 1996-ban Belvárosi autóbuszgarázsra keresztelték, de a közbeszédben megmaradt a Récsei név. Végül 2000. július 1-jén a Récsei, Budapest első és ikonikus autóbusztelephelye bezárta kapuit, az itteni járműveket szétosztották a cinkotai, az óbudai és a kelenföldi autóbuszgarázs, valamint a Zách utcai trolibuszgarázs között.
Jelenleg a Récsei Center működik az egykor szebb napokat látott, ám zsúfolt és a végén haláltusáját vívó garázs helyén.

Sokak szerint hiba volt bezárni a Récsei garázst, hiszen a kettes metró felújítása miatti pótlóbusz-közlekedés megszervezése, illetve az üzemagyagbeszerzés miatt továbbra is jól jöhetett volna a BKV-nak egy belvárosi autóbuszgarázs fenntartása. Mindenesetre ahányszor bemegyünk a Récsei Centerbe vásárolni vagy ahányszor a Thököly út és a Cházár András utca környékén közlekedünk, és elhaladunk az épület előtt, eszünkbe juthatnak azok az idők, amikor itt az akkori Európa egyik legkorszerűbb autóbuszgarázsa állt és innen indult valamennyi belvárosi autóbusz járat Budapest utcáira.
Székács Ákos