Az Airbnb-hatás: Hogyan alakítja át Budapest lakáspiacát a rövid távú bérbeadás?

Az Airbnb és más rövid távú szálláskiadási platformok az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakították Budapest lakáspiacát, különösen a belső kerületekben. Míg ezek a szolgáltatások hozzájárultak a város turisztikai vonzerejének a növekedéséhez, a helyi lakosok számára egyre nehezebbé vált a megfizethető lakhatás megtalálása. A rövid távú bérbeadás térnyerése a lakásállomány átrendeződéséhez vezetett, és hosszú távon komoly társadalmi, gazdasági, valamint városfejlesztési kihívásokat hozott magával. 

Az Airbnb népszerűsége Budapesten robbanásszerűen nőtt az elmúlt évtizedben, különösen a turisták által kedvelt belvárosi kerületekben, úgy, mint az V., VI. és VII. kerületben. A platform lehetőséget kínált a lakástulajdonosoknak, hogy a hagyományos hosszú távú bérbeadás helyett rövid távú szállásként adják ki ingatlanjukat, sok esetben jelentősen magasabb jövedelmet generálva ezáltal. 

Azonban ennek a tendenciának az árnyoldalai is gyorsan megmutatkoztak. A belvárosi lakások egyre nagyobb része került ki a hosszú távú bérlők számára elérhető piacról, ami nemcsak a bérleti díjak növekedését okozta, hanem az ott élő közösségek szétzilálódásához is vezetett. A rövid távú bérbeadás által érintett lakások környékén gyakran romlott az életminőség a zaj, a zsúfoltság és a fokozott forgalom miatt. 

A budapesti helyzeten némileg változtathat az a jogszabály, amely 2025. január 1-jétől 2026. december 31-ig megtiltja új rövid távú magánszálláshelyek nyilvántartásba vételét. Január 1-től az éves átalányadó is drasztikusan megemelkedett a magánszálláshelyekre: az eddigi lakószobánként évi 38.400 Ft helyett 150.000 Ft-ra nőtt. Ezek az intézkedések az Airbnb-típusú szolgáltatások további terjedésének korlátozására irányulnak, céljuk a hosszú távú lakásbérleti piac részleges helyreállítása. Ráadásul, a rövid távú magánszálláshely üzemeltetésére szóló engedély nem ingatlanhoz, hanem személyhez kötődik, így az nem forgalomképes: aki, tehát, „Airbnb-s lakásba” fektetne, az jó, ha tudja, hogy új tulajdonosként nem lesz lehetősége az előző tulajdonos üzletét továbbüzemeltetni. 

Bár ez a lépés pozitív változásokat hozhat, a hatásai még nem egyértelműek. Az intézkedés időszakos jellege miatt kérdéses, hogy elegendő lesz-e a trendek visszafordításához, emellett az eddig már nyilvántartásba vett magánszállások továbbra is működhetnek, így a szabályozás csak részben enyhíti a piac problémáit.

A belvárosi lakáshelyzetre nemcsak az Airbnb, hanem a turizmus általános növekedése is hatással volt. Az elmúlt években számos befektető vásárolt lakásokat kifejezetten rövid távú kiadási célokra, ami hozzájárult a lakásárak és a bérleti díjak emelkedéséhez. Ez különösen hátrányosan érintette azokat a fiatalokat, pályakezdőket és alacsonyabb jövedelmű családokat, akik megfizethető otthont keresnek Budapest belső kerületeiben. 

Emiatt pedig a városrészek közösségi élete is megváltozott. A rövid távú bérlők folyamatosan változó jelenléte miatt sok lakóközösség elveszítette stabilitását, a turisták igényei pedig gyakran felülírták a helyi lakók érdekeit.

1. Önkormányzati bérlakásprogram fejlesztése: a belvárosi kerületekben az önkormányzatok által biztosított bérlakások mennyiségének növelése enyhíthetné a lakhatási válságot. 
2. Adózási szabályok szigorítása: az Airbnb-szolgáltatók szigorúbb adóztatása csökkenthetné a rövid távú bérbeadás vonzerejét, és elősegíthetné a hosszú távú lakáskiadást. 
3. Turizmus irányítása: a fenntartható turizmus elősegítése érdekében korlátozni kellene a túlzott turistaforgalmat a legsérülékenyebb városrészekben. 
4. Közösségi tervezés: a helyi lakosok érdekeinek figyelembevételével olyan városfejlesztési stratégiát lehetne kialakítani, amely hosszú távon biztosítja a belvárosi közösségek fennmaradását.

Az Airbnb terjedése Budapesten egyszerre hozott gazdasági lehetőségeket és komoly lakhatási problémákat. A 2025-től életbe lépő szabályozás esélyt ad arra, hogy a város megálljt parancsoljon a rövid távú lakáskiadás túlzott térnyerésének, de hosszabb távon átfogóbb megközelítésre lesz szükség a belvárosi lakáshelyzet rendezéséhez. Budapest számára a kihívás nemcsak a rövid távú bérbeadás szabályozása, hanem a lakhatás és a turizmus közötti egyensúly megtalálása, úgy, hogy a város élhető és élvezhető maradjon.